A közösségszervezést, az aktivizálását (ismét) előtérbe helyező programunk alapproblémájaként az fogalmaztuk meg, hogy Egerben és a környék kistelepülésein a cigányságnak nincs hatékony érdekképviselete (ahogy többnyire máshol sem), mert ebben akadályozza őket az információs deficit, a tapasztalatlanság és egyéb más tényezők. A két pályázati időszakból álló program első évében, 2017-2018-ban alapítványunk motiválására és folyamatos támogatásával megszerveződött a Béke-telep Akciócsoport a telepen élők aktív részvételével; közülük az idősebbek közreműködtek a Béke-telep közművesítésének és tulajdonrendezésének kiharcolásában 2004-2008 között. A csoport idősebb tagjairól elmondható, hogy komolyan veszik lakókörnyezetük ügyeit, hiteles iránymutatást tudnak adni szomszédjaiknak, kapuőr és véleményformáló szerepük van a szegregált lakóközösségben.
Rendszeresen szerveztünk 8-10 fős csoporttalálkozókat közösségi házunkban, ahol megvitattuk a felmerülő problémákat, és megterveztük a szükséges lépéseket, feladatokat, kampányokat. Az akciócsoport tagjai pedig folyamatosan közvetítettek a telepi közösség felé is. A program keretében részt vettünk különböző eseményeken és képzéseken (Civil Expo, szervezetfejlesztés, jogi ismeretek), és több rendezvényt bonyolítottak le az akciócsoport tagjai is, többek között beszélgetést szerveztek a SZETA közösségi házba az önkormányzati képviselőjelöltek részvételével.
A kitartó érdekképviselet, a közmeghallgatáson való részvétel, de még inkább a hivatalokkal történő levelezés eredménnyel járt, hiszen az akciócsoport elérte a kitűzött célok egy részét. Egyik szakmai beszámolónkban arról írtunk, hogy a közös munka a problémák feltérképezésével indult el, amelyhez minden találkozó alkalmával újabb és újabb problémák csatlakoztak. Elsőként (2017 őszén) a terület önkormányzati képviselőjével vettük fel a kapcsolatot. A találkozó után nem sokkal a képviselő intézkedése nyomán elkészült a lépcsőfeljárat korlátja, ugyanakkor a problémalistánkra nem kaptunk választ. Többszöri zaklatásunk eredményeként a képviselő a levelet átadta a polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának, amelytől homályos, semmitmondó választ kaptunk. Ezek után egyrészt a nyilvánossághoz fordultunk, másrészt elkezdtük az önálló ügyintézést és a lakosság bevonását. Két kampányt indítottunk, egyet a lakatlan romos házak eltakarítása, egyet pedig a szabálytalanul parkolás és a roncsautók közterületen való tárolásának megszüntetése érdekében. A hivatalos levelek 20-22 aláírással mentek el a hatóságokhoz. Az Egri Járási Hivatal helyszíni szemle után határozatot hozott a romos épületek 180 napon belüli kötelező lebontásáról. A közterület-felügyelet helyszínen utasította az érintett autótulajdonosokat a roncsok elszállítására.
A programév utolsó szakaszában az önkormányzati képviselőnkkel való kapcsolattartás háttérbe szorult, és elsősorban a releváns hatóságokkal igyekezetünk különböző kérdésekben egyeztetni, valamint újabb kampányokon kezdtünk el gondolkodni és dolgozni (többek között további romos házak elbontása, a telep csapadékvíz-elvezetése és gondozása, szabadtéri közösségi hely kialakítása kapcsán). Eredményként tekintünk arra is, hogy miután a városüzemeltetési iroda vezetőjétől személyes, helyszíni egyeztetést kértünk, és az meg is történt (2018 nyarán), a városgondozás kft. munkatársai nem sokkal később megkezdték a csapadékvíz-árok tisztítását, a közterület gondozását.
A program két pályázati ciklusban, 2017. augusztus 1. és 2020. január 31. között valósult meg.
A CKA Zárókötete, benne a Béke-telep Akciócsoporttal (40-43. oldal) itt olvasható.
Támogató: Civil Kollégium Alapítvány
Támogatás összege: 10,7 millió Ft (összesen, két ciklusban)