A pályázati felhívás alapján a projekt megvalósítási helyszínét úgy kellett kialakítani, hogy abba legalább öt hátrányos helyzetű, illetve hátrányos helyzetű kistérségekben lévő település tartozzon, amelyek népessége együttesen eléri az ötezer főt. Ennek megfelelően olyan területben kezdtünk gondolkodni, amely közlekedési szempontból összekapcsolható, szakmailag áttekinthető, és ahol együttműködések generálhatók. Végül két központi helyszín (Egerbakta, Sirok) mellett további öt községet (Hevesaranyos, Bükkszentmárton, Szúcs, Szajla, Terpes), összesen hét kistelepülést vontunk be a programba. Sirokban korábban telepfelszámolási programot valósított meg Alapítványunk, és Egerbaktán is dolgoztunk már, szociális és munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtottunk, elsősorban roma tartós munkanélküliek számára. Sirok akkori (2011) polgármestere így fogalmazott az induló projekt kapcsán: „Úgy gondoljuk, hogy a 2010-es évben zajló telepfelszámolási programban elindult folyamatok már bizonyították, hogy nagyon fontos minden olyan kezdeményezés, amely a hátrányos helyzetben élőket segíti. Tudjuk, hogy a rövid távra szóló programok sikeressége sokszor megkérdőjelezhető, ezért megelégedettséggel nyugtáztuk, hogy a most útjára induló közel három éves projekt reményeink szerint biztosítani fogja a kitűzött célok elérését mind a hét településen.”
A projekt központi pillére volt a settlement-típusú közösségi házak létrehozása, működtetése (többnyire önkormányzati tulajdonú épületekben). A házak mindennapos nyitvatartással fogadták az ügyfeleket, a program munkatársai alacsony küszöbű szolgáltatásokat (szociális ügyintézés, információnyújtás, tanácsadás) biztosítottak, különböző klubok, csoportok működtek, de az esti és hétvégi programokat is ezekben a közösségi terekben szerveztük meg. Arra törekedtünk, hogy a Hét falu közösségi házak szabad, mindenki számára hozzáférhető térként működjenek. Úgy, mint amikor a hevesaranyosi közösségi házban a közfoglalkoztatottak, alkalmanként a polgármesterrel együtt pingpongoztak, vagy amikor Bükkszentmártonban a közösségi térben várták a szülők az iskolabusz megérkezését.
A mélyszegénységben élő családok helyzetének javítására komplex eszközrendszert alkalmaztunk. Felmértük a családok társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetét, szociális és munkaerőpiaci kompetenciáit, szükségleteit, majd szolgáltatási szerződést kötöttünk velünk, és fejlesztési terveket készítettünk a családban élő gyerekeket is bevonva. Egyrészt az egyéni szociális munka módszereivel, mentorok bevonásával dolgoztunk, másrészt számos csoportos és közösségi programelemet valósítottunk meg: felzárkóztató és munkaerőpiaci képzés, munkapiaci készségek fejlesztése, pályaismeret-bővítés, informatikai és kommunikációs készségfejlesztés, háztartási/életvezetési praktikák, családi közösségi programok, közösségi akciók; tanodai foglalkozások, animált tevékenységek a gyerekek részére.
A projekt fontos eleme volt olyan helyi civil szervezetek létrehozása vagy megerősítése, amelyek később, a projekt után is képesek lesznek a helyben megalapozott folyamatok továbbvitelére, a „Hét falu” közösségi házak működtetésére.
A pályázatban vállaltuk, hogy a projekthelyszíneken, a mélyszegénységben élő potenciális célcsoport körében a program kezdetekor (2012) és a végén (2014) kérdőíves adatfelvételt készítünk 1200-1200 fő megkérdezésével.
Az eredményeket összegző kutatási beszámolók itt (2012) és itt (2014) olvashatók.
A projekt 2011. november 1. és 2014. június 30. között valósult meg.
A projekt nyitófüzete itt, zárókiadványa itt olvasható.
Támogató: Új Széchenyi Terv (EU, TÁMOP 5.1.3. konstrukció)
Támogatás összege: 168,588 millió Ft.